hiány

furcsa dolog történt velem... a laptopom, ami nem is tudtam, hogy ennyire hozzám nőtt a hónapok során, három napra feladta a szolgálatot, így orvoshoz kellett hogy vinnem. vagyis az orvos házhoz jött, csak hát gyógyíthatatlannak bizonyult, így elvitte magával a kórházba. három napig feküdt szegény a kórház beteg asztalán, s várta, hogy meggyógyuljon. nem sertésinfluenza, nem madárinfluenza volt a baj okozója, hanem az, hogy annak idején, nem volt helyesen kezelve, félre kezelte egy rossz doktorbácsi, aki azt hitte ért hozzá, de nem értett... (ebből is kiderül, hogy a suszter maradjon a kaptafánál). de most jó doktorbácsihoz került, aki minden bajából kigyógyította, s megállapította, nagyon okos kis lapim van, s megérdemli, hogy szeressem.
de az a három nap míg nem volt velem... hát az elég elviselhetetlen volt. még szerencse, hogy az egyik estém kitöltötte egy hatszáz oldalas könyv, amit csekély tíz óra alatt kinyírtam, aztán másnap este volt sok ölelés és kedves szó, s így az is hamar elrepült. aztán hazahozták... mikor megláttam olyan boldogság költözött a szívembe, nem is gondoltam volna, hogy ennyire hiányozhat egy gép... na, de aztán mikor leültem, hogy jobban szemügyre vegyem, kiderült, hogy nem az én lapim.... olyan más volt... más OP rendszer, az általam annyira megkedvelt Vista, sehol nem volt, helyette ott tündökölt egy nagyon cuccos XP... fura, gondoltam, aztán elkezdtem a barátkozást az új rendszerrel. lassan megy, de sikerülni fog azt hiszem, a lényeg, hogy ismét lélegzik ez a drága masina, s érezhetem, hogy sose vagyok egyedül, hisz összeköt azokkal az emberekkel, akik nincsenek velem.... még hosszú órák kellenek, hogy a régi pompájában tündököljön, de igyekszem olyanná varázsolni, amilyen fénykorában volt....