kezdődik...

megkezdődött... kicsit másképp, kicsit érdekesebben, kicsit magyarabbul... végre egy év, mikor nem a román zene peda szerepel, hanem a magyar tagozat is összeszedte kis lelkes csapatát, s ismét KösziQuartet koncertet hallgathattunk. s jól esett... bulis volt, lelkesedtünk, tapsoltunk, s nevettünk nagyokat, hogy milyen egy arcok ők négyen:) szóval megkezdtük. eddig ez volt a legérdekesebb évnyitó, több nyelven felolvastuk Arisztotelész írását, jó kis hangzavart keltve, megnyílt az új könyvtárunk, vannak új termeink... fejlődünk.
aztán megismerkedtünk az órarendnek nevezett papírlapokkal, s egész tetszetősnek ígérkezik, már csak akkor lesz tökéletes, ha így is marad, vagyis betartja mindenki azt, ami oda le van írva... így talán év végére még lesz bennünk is egy kis élet, s nem mosogatórongyokként megyünk haza szüleinkhez, akik aggódva nézik, hogy mennyire rosszul néz ki a gyerek, s mennyit alszik... ez egy megfelelő órarend, mindenki tartsa be, s akkor lesz időnk mindenre... s nem lesz az, hogy a körmünkre van égve a gyertya... nehéz év lesz a mostani, de annyian mondják, hogy hamar eltelik, hogy hinnem kell nekem is lassan a szavakat. levizsgázgatunk, leállamvizsgázunk, aztán van aki vissza jön, s van aki másfelé veszi az útját... de most a legfontosabb az, hogy eredményes évet tudjunk majd magunk mögött... s ezt úgy lehet a legjobban elérni, ha folyamatosan dolgozunk, s szabadidőnket se veszik el tőlünk... előre III.év... lesz még így se, s úgyis jó lesz...