Egy munka folyamat vége, aminek köszönhetően olyan élményekben volt részem, amik kihagyhatatlanok az ember életéből... az az érzés amikor nem veszed észre, hogy telik az idő, hogy egész nap bent vagy a négy fal között, és egy projekten dolgozol, és nincs külvilág, nincsenek bajok, nincsenek emberek, csak azok akik abban a térben léteznek... ritka az, mikor az ember ezt megéli... de ugyanakkor felejthetetlen is. Gyönyörű az, amikor látod megszületni munkád gyümölcsét, s aztán beérik, s aztán... ezért érdemes dolgozni. És így érdemes dolgozni, hogy az, aki vezet téged, nem a hatalmával akar hatni rád, vagy nem méreggel és idegességgel, hanem a türelem végtelenek látszó fonalával. Megtanulandó dolog az a türelem, s csodálni való az az ember.
Én csak köszönettel tartozom neki, hogy beválasztott, és egy hétvégére is, de sikerült elfeledni azt, hogy létezik ez a világ, ahol harcolunk és sírunk és és és... szép volt ez a pár nap... kívánom, hogy mindenki próbálja ki ezt, egyszer legalább, hogy érezze: adni érdemes, de az adásig vezető út a legszebb
Én csak köszönettel tartozom neki, hogy beválasztott, és egy hétvégére is, de sikerült elfeledni azt, hogy létezik ez a világ, ahol harcolunk és sírunk és és és... szép volt ez a pár nap... kívánom, hogy mindenki próbálja ki ezt, egyszer legalább, hogy érezze: adni érdemes, de az adásig vezető út a legszebb
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése