most meglepődött gondolom aki a címet elolvasta... de az az igazság, hogy eddig én is azt gondoltam, hogy annál nagyobb butaság nincs, mint féltékenykedni... de butaság ide, butaság oda, néha az egészséges féltékenységre szükség van egy kapcsolaton belül. mert ha ez hiányzik, akkor kérdésessé válik, hogy mennyire is fontos a másik számára, hogy mi van veled, mennyire is érdekli őt a kapcsolat?! s mikor a másik szemében felvillanni látsz egy kis féltékeny lángot, akkor olyan... olyan igen, nem szeretné, ha elveszítene érzés vesz erőt rajtad. igaz, azt az ember érzi, s ha tényleg megvan az a lobogás, akkor ez nem kérdéses, de a tudatosítás az mindig jó dolog. s egy ilyen pillanat pont erre jó. de ez ha túlzásba csap át, akkor az már beteges. ott komoly problémákat kellene megbeszélni, de egy kis féltékenység mindenkinek jól esik. most csak úgy magunknak őszintén, senki nem fog tudni róla, valljuk be, jólesett mikor párunk egy picit féltékeny volt. emberi hiúság, de bennünk van. ezért egy picit néha legyünk féltékenyek, de nagyon picit, s nagyon ritkán. csak egy pillanatot villantsuk fel, ne az egész féltékenységi jelenetet, ami amúgy mindig lejátszódik bennünk. csak tudassuk, hogy fontos számunkra, s nem szeretnénk elveszíteni. a kölcsönös bizalom mindennek az alapja, de az egészséges féltékenység nem árthat. mert tudjuk, mikor szeretünk valakit, akkor mindenkire képesek vagyunk féltékenynek lenni... ugye-ugye magunkra ismerünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése