aggódások és megérzések

egész nap hihetetlenül rossz érzésem volt, nem tudom mitől, csak azt tudom, hogy ismertem ezt az érzést, ismertem, s nem sok jóval kecsegtetett, mert mikor legutóbb éreztem... nem lett semmi jó belőle... azt hiszem, hogy a sok nem alvásnak kezd kiderülni a háttere, s kezdenek rémképek kialakulni bennem... kezdődik az, amit félelemnek hívunk. hihetetlenül rossz nap van mögöttem, azt hiszem régen volt ennyire reménytelen napom. gyönyörűen sütött a nap, madárcsicsergéses reggelre ébredtem, s valahogy mégis minden olyan szürkének hatott. nem tudtam befogadni a napot, a meleget, a jókedvet, csak léteztem. aztán zenés színészmesterség óra, és a: Jöjj, szörnyű az éj ének, s minden, előjött ami... de erős vagyok, mondtam magamnak, s legyőztem. aztán Tetem-tangóbebizonyosodott, hogy nem lehet úgy dolgozni, hogy gondolatban valahol máshol jársz, valahol egy fekete mezőn sétálsz, piros szemekkel. nem tudom mi volt ma velem, csak sejtem, de ez csak akkor bizonyosodik be, mikor eljön az éj...
próba, légy nő, légy a végzet asszonya, ne legyél kicsi Saci, aki nem tud énekelni, legyél bátor, engedd már ki a hangod, mert van... jó, mert az olyan könnyű... igyekszem, de valahogy... ismét