hangulatban

én nem tudom mi van velem... azt már tudom, hogy nekem ezek a hétvégék kínszenvedések, mert sehogy se akarnak telni, s állandóan máshol jár az eszem, de a mai nap valami fantasztikusan furán telt el. már vártam, hogy lesz valami koronája, vagy valami lila köd vége. de eddig még semmi... s hogy mitől volt furcsa? mert éjszaka nagyon rosszul aludtam. de azt annak tulajdonítottam, hogy tudat alatt aggódom, hogy az aki fontos számomra, szerencsésen hazaérjen, s bebújjon a meleg takarója alá, de ezután jöttek a furcsaságok... mikor megérkezett az SMS, hogy ágyba bújt, sikeresebb lett az alvási kísérletem. aztán valamikor délben kinyitottam szemeimet, bevágtam a jól megérdemelt kávémat, s eldöntöttem, hogy kicsit kikapcsolom az állandóan pörgő agyam, megnézek egy filmet. meg is tettem, de olyan fura érzésem lett filmnézés közben: tompán elkezdett fájni a fejem, na, gondoltam, ebből komolyabb fájás lesz. nem tévedtem, így a betervezett tanulás elmaradt, csak a fejfájás erősödött... aztán csillapodott, csak hát ugy-e olyan kába lettem utána, mint aki beszívott. hülye egy állapot, mondtam magamnak, megnéztem még egy filmet...ha már tanulni nem tudtam, s a próbát lemondták. s akkor jött a csúcs... elkapott valami nagyon karácsonyi feeling. karácsonyi dalokat be a winampba, fenyőillatúillatosítótt meggyújt, s máris karácsony lett a szobában...
tudom, most azt gondolod, nem vagyok normális, hát ugyanezt gondolom én is. s azon gondolkodom, miért is van ez, s eddig arra jutottam, hogy annyira mennék már ebből a városból haza, hogy lehet nemis a karácsonyt, hanem a vakációt várom:-? nincs kizárva. az a lényeg, hogy ez az érzés akkor lenne teljes, ha lassan az a fehér takaró, amit mi hónak nevezünk, visszaköltözne a földre. szóval legyen már tél... mert az olyan jó... s aztán legyen vakáció, aztán tavasz, s menjünk bele a nyárba...
nah, de a jövőhétvégém, gyorsan fog szállni... sajnos... akarom, hogy hulljon a hóóóóóó