2009. dec. 5.

piros ruhás

ma a hagyomány szerint jön a Mikulás. a gyerekek fényesre pucolják cipőiket, hogy a kedves öreg bácsi elhozza nekik azt, amiért az elmúlt héten angyalként viselkedtek, szót fogadtak, lesték anyukájuk minden szavát, s igyekeztek a lehető legjobb gyereknek lenni a földön. vagyis én ilyen voltam, ha jól emlékszem... de lehet, hogy...
nekünk, mára már mást jelent ez a nap. ha van a családban kisgyerek, aki tágra nyílt szemekkel csodálkozik rá még a világra, megvan az ünnep hangulata, de ahol már ez a nagy titok, nem titkos már,ott ez a tűz parázsként világít csupán a családi kandallóban. meglepjük egymást, de igazán nagy fontosságot, nem ez a nap kap, hanem a karácsony, arra készülünk, a piros ruhás szakállas télapó csak a küszöbe a nagy ünnepnek. de ez a küszöb nagyon kellemes perceket tud szerezni embereknek. ma is segítettem egy meglepetés kivitelezésében, nem volt nagy dolgom, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog elsülni. ezek az apró kis csodák teszik széppé ezt a dec.6-át. én is nagyon szeretek meglepetéseket szerezni, csak sajnos néha a mindennapok annyira elfednek, hogy a meglepetés az, ha kilátszom ez alól a takaró alól... de majd karácsonykor:) mondom magamnak.
s ha most megkérdezné az a piros ruhás kedves bácsi, hogy mit kérnék tőle, ha megtehetném, nem kérnék sokat, kérnék egy szelence egészséget, egy maréknyi havat és Édes Mackót. nem olyan sok ez, de nekem bőven elég lenne, s karácsonyra se kellene semmi, ha ezt megkapnám...
KELLEMES MIKULÁSOS ÉJSZAKÁT MINDENKINEK, SZEREZZÜNK MEGLEPETÉST EGYMÁSNAK, DOBJUK FEL, EZT A SZÜRKE VILÁGOT, HISZ CSAK RAJTUNK MÚLIK MENNYIRE VARÁZSOLJUK SZÍNESSÉ...

Nincsenek megjegyzések: