tiszteletet nem érdemlő ismeretlen!
szerda este, mert nem volt jobb elfoglaltságod, azzal töltötted az esős délutánt, hogy a koncertet élvező gyanútlan közemberek autójában, jogtalanul kerested azt, ami nem a tied, és sajnos, az én káromra, meg is találtad, amit hónod alá kapva, vagy csak te tudod, hová tetted, elinaltál a helyszínről. engem, meg mint egyszerű, károsult kispolgárt otthagytál egy hatalmas anyagi kárral, az eszmei értékről nem is beszélve. elrejtett, drága pénzen megvásárolt laptopom mostmár valahol nálad van, és jogtalanul élvezed a használati jogokat, azokat, amikhez neked semmi hozzájárulásod nem volt, és nem is lesz, csak egyszerűen kinyitottál egy olyan ajtót, ami zárva volt idegenek előtt, ami annyit tesz, hogy tulajdonos nélkül nemhogy neked, nekem sincs mit ott keresgéljek, és Toshiba Satelite L300-1es laptopomat megzenésítetted. dehát neked a gerinced az valahol születésedkor elveszett, és a rád hasonlókra mondják, hogy gerinctelen, fogtad magad, s az ÉN laptopom, s elsunyiztál itt hagyva engem a kárral és az önmardosó lelkiismerettel.
nem tudom neked van-e szíved, de ha van, akkor azt valahol nagyon mélyen hordod, de nem a mellkasodban, hanem a zsebedben. nem tudom neked van-e olyan tárgy az életedben, ami nemcsak értékes, hanem kedves is számodra, habár ez egy buta kérdés volt, biztosan nincs, mert ha lenne fel tudnád mérni azt, amit most én érzek, és nem cselekedted volna meg azt az elemelős kis szerda esti kiruccanást. de tudod, ez úgy működik, hogy ma rajtam, holnap rajtad... tudod, sose lehet tudni, hol hoz össze az élet, kicsi a világ, és semmi sem marad rejtve a nap alatt, hogy közhelyekkel éljek, közhelyekkel, melyek már sokszor bebizonyították, hogy nemhiába mondogatják az emberek.
eltelt 48óra, mióta elvitted Őt, és valahol nálad sínylődik, s reméli, hogy visszakerül jogos gazdájához, vagyis HOZZÁM, mert neked semmi jogod hozzá, az ilyesmit LOPÁSNAK nevezik, és a törvény bünteti, remélem, te se leszel ez alól kivétel.
hogy mit kívánok neked, az sajnos nem tűr meg papírformát, így képzeletedre bízom, a jókívánságaimat, hidd el, ha teljesülnek, az életed csupa csoda lesz... csoda lesz, ha majd el bírod viselni azt a sok jót, ami utolér adott esetben...
sajnos semmi szép nem jut eszembe, amit esetleg leírhatnék, hogy örülj, azt viszont tudnod kell, hogy a laptop a jogos gazdájához és az akkumulátorához tartozik, hiszen aksi, vagyis szív nélkül te se nagyon tudnál élni, mondjuk ezt én nagyon nem siratnám meg, épp ezért, egy pillanatot se bánnám, ha visszaszolgáltatnád hozzám, vagy adnál esélyt arra, hogy megtaláljam.
egy szemernyi tisztelet nélkül maradok, életed legnagyobb ellensége!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése