zaranyosak:)
2011. máj. 26.
2011. máj. 23.
éves
fene tudja, miért nem tudok írni... sok hete nem tudok már, sok-sok hete... pedig rengeteget gondolok, talán túl sokat is... de nem tudok írni... egyáltalán nem... pedig lenne miről, hisz egy éve elballagtam, így lassan meglesz az államvizsga diplomám is... remélem júliusban kiadják, ha jól tudom egy évre rá adják, mint ahogy sikerült az államvizsga... akkor ennek lassan már egy éve. lassan már egy éve, h. csak tervezek, de nem sikerül egyik lépcsőfokról a másikra lépni... néha saját, néha önhibán kívül... lassan már egy éve, h. itthon fekszem és itthon ébredek(ez az egyik legjobb dolog, abban, h.lassan egy éve...) lassan egy éve, h.valami önbizalom kezd visszaköltözni belém(de ez még sok hosszú évbe fog telni...) lassan egy éve, hogy rengeteg dolgot másképp látok, másképp gondolok és másképp szeretnék tenni. lassan egy éve, hogy előkerült a poros gitárom a sarokból, és ismét játszom rajta... lassan egy éve, hogy szeretnék valami olyant, ami kiemel a hétköznapokból. lassan egy éve, hogy munkakereső állampolgár vagyok(de azt hiszem, ez elég reménytelen vállalkozás...) és lassan egy éve... s a sor már lassan egy éves...
és még van valami, lassan KÉT éve, hogy egy csoda részese vagyok. egy apró csodáé, ami erőt ad a holnaphoz, a tegnaphoz és a mához, egy csodáé, aminek remélem még sok két évig részese lehetek, azé a csodáé, amiben ketten vagyunk... Te és én... egy olyan csodáé amiért néha harcolni kell, és néha sírni, könnyezni, fájni ott benn, nagyon fájni, önmarcangolni, és nem Te a hibás...
lassan jó lenne, ha valahogy jobb lenne...
2011. máj. 20.
hallgatnivaló:)
hallgatnivaló így a strandszezon kezdetén... felhőhabos nyaraláshoz ez a nóta igazi hangulatot ad:) tessék meghallgatni:)2011. máj. 17.
Cicák
2011. máj. 14.
Zokni
így most az a két csöppség szerető gazdit keres, ahol nagyra cseperedhetnek, és szebbé tehetik gazdijuk mindennapjait. képet most csak Zoknicicáról tudok feltenni, mert a kicsik nagyon aprók, s nemsokat mutatnak magukból, és az anyukája is takargatja őket, h ne fázzanak. de később ők is starolják majd magukat.
Ps: a péntek 13 nem szerencsétlen nap, hisz élet született ezen a napon, két kicsi szívvel dobog több az állatbirodalomban:)
Bubo
Egyetlen egy napig teljesült egyik nagy álmom. volt egy Baglyom. olyan nagy szemű, fejforgató, mint Harry Potterben. de ez egyetlen egy napig volt... sajnos. pedig hívtuk az állatvédőket, s meg is beszéltük, hogy elviszik a vásárhelyi állatkertbe. nem is volt semmi baj. olyan ügyesen evett, ivott, mint egy rendes ragadozó bagoly. csodálta is az utca, hogy milyen édes, kalitkát is szereztünk nekik, hogy amíg megmentik, addig is nyugodt körülmények közt legyen. csak aztán mikor az esti etetésre került volna a sor, hát... sajnos... h is mondjam... elpusztult. pedig olyan szeretettel gondoztuk... sajnos elment az örök harcmezőkre... el is temettük. aztán kiderült, hogy nemsok esélyt jósolnak az ilyen állatoknak...sajnos, azok az állatok, akiket az anyukájuk kilök a fészekből, azok sajnos nemigazán élik túl. az állatok okkal cselekszenek ilyent.
sajnáltam, szegényt, ezért emlékére született ez a bejegyzés. a képen ő látható, teljes valójában. azt nem tudjuk, milyen fajta bagoly volt, de ha valaki tudja, így utólag is megköszönnénk, ha megírná.