most
még csak a csend sétál, de azt semmiképp nem szeretném, ha távolodó
síneken tenné, mert sose voltál, mindig vagy, és sajnos most neked nem
lehet könnyű, de adj erőt és adj időt, mert fenn az ég, és lenn a föld,
valahol nyár van, valahol nem, csillagok, mondjátok el nekem, hogy nem a
csend beszél tovább, és ne szállj el kismadár, inkább ismét induljon a
mandula, járjunk erdő közepében, repüljön a bálna, s köpj ismét a nagy
Dunába, hiszen születni kell, újra meg újra, és még egyszer látni fogod. tudjuk, hogy aki egyszer ide költözött, menekül, de még egy kicsit
varázsolj a szívünkkel, tudjuk nem volt még soha így, és reméljük, nem
lesz már sohasem, de tovább ne játsz a tűzzel, mert sírás lesz a vége, és kés hegyén táncol az élet. ezt a földet választottad, fényes utakon, ember lelkű földeken, hát ne
menekülj, hiszen veszélyes úton jársz. ébredj babám, ébredj, egy
kicsit még velem játsz, tudod ezer kincs, ezer nyár, mikor beszél a te
szemed. Aki a te barátod, annak fáj a szíve érted, s most 16tonna
nyomja, de távolban egy fehér vitorla, és átviszi a szerelmet, kék és
narancs sárga színekbe öltözik, mert tudjuk, hogy mindent látsz, ha fent vagy, ragyog a nap. Lassú
vonat érkezik, most könnyek helyett álmot ígér ez a hajnal. holdeső,
napsugár, Jó reggelt kívánok, ébredni kéne már, 1526ripacsok, hóhérok és szentek, de ne fuss el, és soha ne félj, a jég büfé előtt, Dórácska fagylalttal kezében, engedd közelebb. A kóborló szél, csak emlék marad, aranysárga fényével feljön a nap az égen. John Lennon, minden itt van, üdvözlöm, szép jó napot, de jó, hogy élsz, te soha nem veszíthetsz, és mi a vonat legutolsó kocsiján is veled utazunk. minden itt van, és nekünk az igazi az, ha dududu és zászlók a szélben...
Ps: meglepően sok Republic dal szól a szívről, talán nem véletlenül...
