filmezzünk

nemtudom más hogy van ezzel, de velem megesik, hogy azt érzem, hogy eddig és ne tovább. hogy azok a bizonyos hullámok összeérnek a fejem fölött, maguk alá temetve engem. mikor azt érzem, hogy nem könnyű a lét, mert sokan vannak, akik azon fáradoznak, hogy nehezítsék. mikor bántó egy egy mondat, egy egy szó, tett. mikor csak annyit szeretnék, hogy csendben lélegezzek mélyeket, és ne történjen semmi. mert érzékeny vagyok, mert egy mondat fájdalmát napokig cipelem a vállamon, rágódom, boncolgatom, míg arra az eredményre jutok, hogy bennem van a hiba. csak azt sose tudom megfejteni, hogy miért mindig bennem? és ilyenkor olyan nehéz mosolyogni, viccesnek lenni, nincs semmi probléma arcot mutatni, csengő boldog hangon beszélni... vagyis hazudni a világnak, hogy minden rendben.
és ilyenkor, nem tudom minek köszönhetően, mindig találok egy filmet. egy olyan filmet, ami felráz, ami épp arról szól, hogy mindig érdemes, hogy mindig van megoldás, lehetőség, esély. mert a felhők fölött mindig ragyog a nap. valahogy jó érzékkel kattintok ismeretlen filmek linkjére, amik felráznak egy kicsit. és az adott problémáról szólnak. aktuálisak rám nézve.
tehát az élet szép, mert ahogy ma tanultam, "megszületni könnyű volt, meghalni igazán nagy melo" :o) (és senki ne értsen félre, csak nagyon tetszik ez a mondás)
Ps: aki teheti hallgasson Yiruma-t, valami hihetetlenül szépen játszik, egy youtube keresést megér....

csak egy kicsit lennék veled:) csak addig, míg süt a nap, míg világít a Hold, míg esik az eső és fehéren hull a hó. csak eddig, a többit valahogy egyedül is túlélem

természet

... mert néha a természet is haragszik, s olyankor villámokat szór dühében...

Mazsolánk

növögetünk, s már úgy horkolunk, mint a nagyok:)

méghogy érettségi...

szájtátva olvasom az érettségiről szóló híreket, blogolók véleményét, ismerőseim panaszait, az elszenvedő alanyok tapasztalatait. úgy érzem nem mehetek el ez a történés mellett szótlanul. mindenki szid mindenkit. mindenki másra hárítja a történteket. a diák a tanárra, a tanár a rendszerre a rendszer mindkettőre. pedig ez az egész egy rétegesen felépített dolog. először is, jó ez a tanügyi reform, de kinek? itt nálunk pl. a szóbelin ha elmondtad a neved, megkaptad az avansatot. hol ér ez egy átmenő jegyet? annak idején aki nem tudott az szóbelin már szépen elvágták, s kezicsókolom. aztán egy kerek hónapig mind tartott az érettségi. hát köszönöm szépen azt a stresszt, amit átéltek ezek a hetek alatt. mikor az egyetemen se tart egy hónapig a szesszió, két hét alatt le lehet járatni. azután jöttek a kamerák, de minek is? ha van kamera, akkor minek a felügyelő tanár, vagy ha van felügyelő tanár, minek a kamera? a felügyelő tanárnak nem az a dolga, hogy FELÜGYELJE az egész vizsga menetét? nekünk annak idején moccani se lehetett, segítséget semmit nem kaptunk, még egy 3ra se diktált senki, ha tudtál írtál, ha nem tudtál, szívtál. de akkor is volt olyan terem, ahol lehetett kollaborálni, segíteni, másolni. szóval, itt a másik hiba. a felügyelő tanárok NEM végzik rendesen a dolgukat. következő problémás pont az a 4év, amikor a diák aki nem tanult sose bukott meg. vajon hogy lehet, h. sose bukott, s érettségin mégse ment át? nem a négy év anyagából kellett érettségizni? zárójelben megjegyzem, h. Caragialet már V-VIII oszt. is tanultuk, ha ezt nem tudták, mit csináltak volna Eminescuval? mindegy... ez csak személyes vélemény. következő ingoványos pont az a segítség mértéke. vagy minden osztályban, iskolában segítenek valamennyit, vagy sehol semmit. mert így nincs meg az egyenlőség a mérleg két nyelvén. sajnos ezt kellene megoldani, csak erre sose keresnek megoldást a fejesek. most jöttek a kamerával, de az se volt mindenhol. itt a probléma.
szóval az én véleményem szerint az idei katasztrofális eredmények mögött mindenki hibásként sorakozhat fel. a rendszertől a tanáron át a diákig MINDENKI. s talán ideje lenne, ha a rendszer már kidolgozna valamit, ami legalább 5évig megmarad, nemhogy minden évben variáljuk, hogy szegény gyermek azt se tudja mire oda kerül, hogy lány-e vagy fiú. lehet keresni a bűnbakot, lehet ráhúzni a diákra a vizes lepedőt, aki a tanár butasága miatt most szívja a lyukas fogát.